Nálunk otthon sosem volt nagy hagyománya a linzernek, pár évente eszünkbe jutott, hogy sütni kellene, de sokszor el is felejtődött az ötlet. Viszont amikor a vőlegényemet megkérdezi a nagymamája, hogy mit süssön amikor megyünk, akkor általában linzert "rendel". Mielőtt diagnosztizálták nálam a gluténérzékenységet én is nagyon szerettem a diós, omlós, lekváros finomságot és úgy döntöttem, hogy idén Karácsonykor ez is fel fog kerülni a süti listámra. Ez igazán az a süti, ami minél tovább áll annál finomabb és puhább lesz.

Az első kihívással akkor szembesültem, amikor rájöttem, hogy nincsen linzer kiszúróm és venni kellene egyet. Elmentünk a jó öreg vasedény boltba, mondván ott biztos lesz, de csak a tenyérnyi méretű változatát találtuk meg. Továbbmentünk, a másik boltban pedig az extra mini változatot találtuk. Végül az újpesti piacon találtunk egy mindenes kis standot, ahol főleg edényeket, sütőformákat árultak és be is szereztük a formát.

Ezután már csak a tökéletes receptet kellett megtalálni és úgy döntöttem, hogy előveszem a régi Horvát Ilona-féle szakácskönyvet, hogy kipróbáljam az abban szereplő Linzi koszorú receptet. Nem kellett csalódnom, kicsi átalakítással csodásan finom linzerek születtek, természetesen cukros dióba mártva.

Hozzávalók:

• 300 gr Nutri Free mix per dolci
• 250 gr margarin
• 10 dkg cukor + egy kicsi a tetejére
• 2 tojás sárgája
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 tk xantán (elhagyható)
• egy marék dió
• egy tojás fehérje
• lekvár

A  lisztbe belekeverjük a xantánt, a cukrot és a vaníliás cukrot, majd belekockázzuk a margarint. Én egy robotgép "A" keverőjét használtam ahhoz, hogy a margarint elmorzsoljam a száraz keverékkel, de természetesen kézzel is eldolgozhatjuk. A lényeg, hogy a margarin teljesen vegyüljön el a liszttel.

Még mindig a robotgéppel dolgoztam tovább, miközben belekevertem a tojások sárgáját is. Amikor valamennyire már összeállt a tészta, átváltottam a kezemre és úgy gyúrtam egyneművé a tésztát. Ezután folpackba csomagoltam és hűtőbe tettem egy órára. 

A tésztát ezután újra átdolgozzuk egy lisztezett nyújtólapon és kinyújtjuk körülbelül 3-4 milliméter vastagságúra. Majd linzerszaggatóval formázzuk és tepsibe tesszük. A "lyukas" tésztákat megkenjük a tojás fehérjével és az apróra tört cukros dióba hempergetjük az egyik felét. 

A fenti mennyiségből nekem összesen 22 darab linzer készült.

Alsó.felső sütésen 180 fokon 18-20 percig sütjük. Akkor jó, amikor már a szélén egy picit barna, de semmiképpen ne süssük túl.

A tepsiben vagy egy egyenes felületen hagyjuk őket kihűlni, hogy ne deformálódjanak el, ezután következhet a töltés. Én most áfonya- és eperlekvárt használtam, de ezt már természetesen mindenki variálhatja bármilyen gluténmentes lekvárral. Másnap lesz igazán finom, amikor a tészta megpuhul a lekvár nedvességétől, és egy jól záródó dobozban hosszú napokig eláll.